Tudtátok, hogy a világ legrégebbi desszertje Törökországban nemzeti eledel? Nem? Hát akkor vagy pattanjatok fel a következő gépre és irány Isztambul egy kóstolóra, vagy próbáljátok meg elkészíteni magatok otthon! Ugyanis tegnap, azaz október 11-én volt asure napja, de Törökországban még néhány hétig (Muharram hónap végéig) roskadozni fognak a cukrászdák polcai ettől a finomságtól. Na, de miről is van szó és miért pont október 11-én eszik ezt a törökök?
Október 11. nem más, mint a muszlim időszámítás szerinti Muharram hónap 10. napja. Muharram hónap pedig különösen szent hónapnak számít az iszlámban, hiszen, ha minden igaz, ebben a hónapban történt a világ megteremtése, szabadult ki Jónás a cet gyomrából, illetve ekkor született Jézus is.
Ez az édesség a monda szerint akkor készült, amikor Noé bárkája fennakadt a most Kelet-Törökországban található Ararat-hegyen és a bárka lakói kiszabadultak. A puding pedig nem volt más, mint a bárka lakói által összegyűjtött utolsó maradék alapanyagaikból készített étel, ezért is hívják sok helyen Noé pudingjának. Lehetne akár a béke egyik jelképe is, hiszen sok keresztény, zsidó és muszlim közösségben is rendkívül elterjedtek különböző alternatívái. Például Angliában a jellemzően karácsonykor készített szilvapuding is hasonló hozzá, hiszen annak elkészítéséhez is megannyi fajta gabonát és aszalt gyümölcsöt használnak. Törökországban ma is a sokféleség, a barátság és javaink megosztásának jelképe, ezért is találkozhatunk azzal a szokással, hogy asurét minden háztartásban nagy mennyiségben készítenek, majd azt szétosztják a szomszédok, rokonok és rászorulók között.
A recept természetesen régiónként és talán még családonként is különbözik, de az biztos, hogy minimum 10-15 összetevőből kell állnia, mint pl. a búza, fehér bab, csicseriborsó, cukor, szárított gyümölcsök. Nem beszélve arról, a tetejét a legkülönbözőbb gyümölcsökkel, diófélékkel, magokkal szokták díszíteni. Bár általában édességként fogyasztják, Törökországban Erzurumban és Ardahanban találkozhatunk sós, hagymás, sőt akár még húsos változattal is.
És akkor itt a recept otthonra! Vigyázat, rendkívül laktató és imádnivalóan finom!
400g egész búzaszem
125g kis méretű fehér bab
125g csicseriborsó
150g szárított barack
200g mazsola
150g szárított füge
1 ek. narancshéj
800g cukor
20 pohár víz (kb 5 liter)
1 ek olaj
¾ pohár tej
1 ek rózsavíz (opcionális)
Tetejére díszítésként:
fenyőmag
szárított bogyós gyümölcsök
dió
gránátalma mag
mogyoró
Áztassuk be a búzát meleg vízbe, a babot hideg vízbe, a csicseriborsót pedig meleg sós vízbe egy éjszakára. Következő nap csepegtessük le őket és tegyük egy lábasba. Adjunk hozzá hideg vizet és forraljuk fel. Fedjük le és főzzük, amíg megpuhulnak. Csöpögtessük le és szedjük le a bőrt a csicseriborsóról. Vágjuk fel apró darabokra a szárított gyümölcsöket és magvakat. Adjunk a búzához 5 liter vizet, locsoljuk meg olajjal, forraljuk fel lassan, majd adjuk hozzá a cukrot, narancshéjat, a csicseriborsót, a babot, közben folyamatosan kevergessük. 5 perc után adjuk hozzá a tejet. Végül mikor már kezd pudingszerűvé válni, adjuk hozzá a szárított gyümölcsöket és a magvakat. Forraljuk még egyszer fel, majd tegyük félre hűlni. Néha kevergessük meg, hogy ne keletkezzen bőr a tetején. Ha nagyon besűrűsödne, adjunk hozzá hideg tejet. Tálaláskor díszítsük további magokkal és szárított gyümölcsökkel.