Arra gondoltam, hogy még mielőtt fejest ugranánk a török ételek és italok tengerébe, érdemes lenne megismerkedni az étkezésekkel kapcsolatos kifejezésekkel! A törökök ugyanis rendkívül örülnek annak, ha egy külföldi az ő anyanyelvükön szólal meg, hát ha még tradicionális szófordulatokat is tud, akkor egészen biztos, hogy a jutalma minimum egy ingyen tea lesz:)
Bár manapság a legtöbb helyen már csak egy kifejezést használnak, a jó étvágyat és az egészségedre, vagyis az étkezés előtti és utáni jókívánságokra, én mégis megemlíteném mind a két szófordulatot, melyek régebben használatban voltak.
Az “Afiyet olsun” (afijet olszun) jelentése: legyen jó egészséged, jó étvágyad. Napjainkban ezt használjuk az étkezés megkezdése előtt és a befejezése után is.
A “Ziyade olsun” (zijade olszun) jelentése, melyet a vendég kíván a vendéglátónak étkezés után: hozzon Isten bőséget a házra
Akár evés közben vagy után illik megdicsérni a háziasszony teljesítményét, melyre szintén külön kifejezés létezik a törököknél: Ellerinize sağlık (ellerinize száálik): Jó egészséget kívánok a kezeidnek, vagyis remélem, hogy a kezeid még hosszú időn át tudnak ilyen finom ételeket készíteni.
Miután a háziasszonyt szép szavakkal illettük, a sor az ételeken van, melyekkel ha meg vagyunk elégedve, két kifejezést használhatunk: Çok güzel (csok güzel) vagy çok lezzetli (csok lezzetli), mindkettő jelentése nagyon finom, szó szerinti jelentésük pedig: nagyon szép és nagyon ízletes/ízes.
Természetesen nem maradhat ki a koccintáskor elmaradhatatlan “egészségedre” szó sem: Şerefe (serefe), melynek szó szerinti jelentése: tiszteletre
Kolay gelsin (kolaj gelszin): szó szerinti jelentése “könnyen menjen”. Bár ez a kifejezés nem kapcsolódik szorosan a gasztronómiához, mégis érdemes megjegyeznünk. Magyar megfelelője a “jó munkát”, annyi különbséggel, hogy a törökök sokkal gyakrabban használják, mint mi. Ha egy utcai árustól vásárolunk ételt és távozáskor az elköszönésünkhöz ezt a két szót is hozzátoldjuk, egész biztosan 180 fokos mosollyal fognak minket utunkra bocsátani, hiszen nem sok turista van, aki ilyen figyelmes lenne akár egy utcai gesztenyeárussal.
Az ilyen apróságokon keresztül tudunk szerintem megismerni igazán egy kultúrát.. illetve a mondásain keresztül! Bár az én török tudásom még nincs olyan szinten, hogy bármilyen élethelyzetet azonnal szólás-mondásokkal tudjak lereagálni, mégis nagyon szeretem őket olvasgatni, mert sokat elmondanak a török nép gondolatvilágáról, nem beszélve arról, hogy milyen öröm, amikor olyanokra bukkanok, melyek szóról szóra megegyeznek a magyar megfelelőjükkel.
Tatlı yiyelim tatlı konuşalım (tatli jijelim tatli konusalim): édeset együnk, hogy édesen beszéljünk. Jelentése nagyjából annyit tesz, hogy az édességek mellett a beszélgetések is jókedvűek, kellemesek legyenek.
Papaz her gün pilav yemez (papaz her gün pilav jemez): a pap nem eszik/ehet minden nap pilavot (rizses ételt), azaz, ha valakivel folyamatosan ugyanazt csináltatjuk, akkor előbb-utóbb ez zavarni fogja őt és rosszul fogja magát érezni
Aç ayı oynamaz (acs aji ojnamaz): Éhes medve nem táncol, vagyis ahhoz, hogy valaki egy munkát el tudjon végezni, jól kell éreznie magát.
Armudun iyisini ayılar yermiş (armudun ijiszini ajilar jermis): A legszebb körtéket a medvék eszik meg. Itt a medve a butaság metaforája, így a mondás jelentése pedig az, hogy Isten igazságosan oszt el mindent az életben, így aki egy kicsit buta, az legalább finom körtét ehet.
Bal tutan parmağını yalar (bal tutan parmaaini jalar): Aki a mézet tartja, megnyalja az ujját, vagyis aki egy adott munkával foglalatoskodik, annak előnyeit is ő élvezheti
Bugünkü tavuk yarınki kazdan iyidir (bugünkü tavuk yarinki kazdan ijidir): Jobb ma egy tyúk, mint holnap egy liba, azaz jobb ha értékeljük, ami a miénk, mint ha más dolgokról álmodoznánk.
Sütten ağzı yanan, yoğurdu üfleyerek yer (sütten aazi janan, joourdu üflejerek jer): aki a tejjel megégeti a száját, a joghurtot is megfújva issza. Ha egyszer elkövetünk egy hibát, nagyon vigyázni fogunk arra, hogy újra abba a hibába ne essünk.
Üzüm üzüme baka baka kararır: A szőlő a szőlőt nézve sötétül meg, azaz ha sok időt töltünk valakivel, elkezdünk rá hasonlítani.
