Çarşıdan aldım bir tane, eve geldim bin tane, vagyis a piacon vettem egy darab, hazaértem ezer darab.
Talán ennek kellett volna az első bejegyzésemnek lennie, hiszen mégiscsak illett volna bemutatnom a blogom névadóját, a gránátalmát, de úgy döntöttem, megvárom vele a szezont!
Nar, pomegranate, gránátalma (szerintem a magyar elnevezés a legtutibb! – egyébként ebben az esetben a gránát eredete a latin granatus, azaz magvas szóból ered).. talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egyik legdekoratívabb gyümölcs a világon! Szépséges kívülről, belülről! Bár nálunk még nem annyira elterjedt, de ilyenkor, november, december tájékán érdemes néhány darabot beszerezni belőle és akár magában, akár sós vagy édes ételeket gazdagítva vele, élvezni a csodálatos ízét és színét. Bezzeg, ha Isztambulban lennénk most! Minden utcasarkon roskadoznak a kerekes pultok és kiskocsik a gránátalma hegyektől és minden második ember kezében a frissen facsart gránátalmalével (nar suyu – nar szuju) tölti fel a vitaminkészleteit a télre.
A gyümölcshöz, alakjából és felépítéséből adódóan több mondás és szokás, illetve szimbólum is kötődik.
Spirituális fontosságát az is jelzi, hogy nem csak az Ótestamentumban és a Koránban kerül említésre, de már a görög mitológiában is találkozhatunk vele, ugyanis Perszephoné, azaz a termékenység istennőjének a szimbóluma. Nem beszélve arról, hogy a mitológia szerint a négy évszak kialakulása is ehhez a gyümölcshöz köthető a következő történet alapján: Hadész, az alvilág istene elrabolta és feleségül vette Démétér legkedvesebb leányát, Perszephonét. A földművelés istennője útra kelt, hogy megtalálja elveszett gyermekét, és közben sorsára hagyta a termőföldeket. A gyümölcsfák nem hoztak gyümölcsöt és a gabona sem nőtt ki a földből. Az emberek éheztek, és ezt látva Zeusz leküldte Hermészt az alvilágba, hogy hozza fel onnan Perszephonét. Azonban mielőtt a leány elhagyhatta volna az alvilágot, Hádész egy gránátalmát adott neki, ugyanis aki az alvilág ételeiből eszik, az mindörökre ott kell, hogy maradjon. Perszephoné 1 szemet evett a gránátalma magjából és ezzel eldöntötte sorsát, az év egyharmadát Hádész birodalmában kellett töltenie. Amikor Perszephoné feljön az alvilágból, Démétér örül, és ilyenkor virágba borul a természet és dús kalászok lengenek a földeken, a gyümölcsfák pedig érett gyümölcsöket hoznak. Amikor Perszephoné elhagyja anyját, Démétér elhervasztja a természet növényeit. Így alakult ki a négy évszak.
A termékenység egyik szimbólumaként Kelet-Törökország több városában mai is szokás szerint a menyasszony gránátalmát kap az esküvője napján, ettől várják a mihamarabbi gyermekáldást. De létezik olyan szokás is, mely szerint azok a fiatal, egyedülálló lányok, akik egy az esküvőn felvágott gránátalmából esznek, hamar férjhez fognak menni.
Számos török magyarázat van arra is, hogy mit jelent, ha gránátalma szerepel az álmunkban. Ha esszük, az a munkánkban való sikert jelent, illetve azt, hogy sok pénz áll a házhoz. Ha azonban az álmunkban szereplő gyümölcs ízére is emlékszünk, mást jelent, ha édes vagy savanyú gránátalmát eszünk: ha édeset eszünk az azt jelenti, hogy jómódú családba házasodunk majd és hamar gyerekeink születnek, ha savanyút, aszerint pedig egy közeli ismerősünk a munkájával szerzett bőséges jövedelmét bűnös élvezetekre fogja költeni.
A gránátalma felhasználását illetően meg kell említeni, hogy nem csak a konyhában játszik fontos szerepet ez a különleges gyümölcs, hanem a kézműiparban is, hiszen évszázadok óta használják természetesen színezőként szőnyegek készítésekor. A héjból és a magokból kipréselt léből ugyanis szinte fekete színű tinta állítható elő.
A török konyha e gyümölcs felhasználását illetően pedig figyelemreméltóan kreatív. Kezdjük kívülről befelé. Sokan talán nem tudják, de a gránátalma héja is igen hasznos, melyet leforrázva készítve vírusölő hatású, antioxidáns teát kapunk, mely kiváló gyomor- és bélnyugtató hatású, gyomorrontásra tökéletes gyógyszer.
A magját felhasználhatjuk húsos ételekhez, salátákhoz vagy akár édességek díszítésére és ízesítésére is. Amit viszont mindenképp érdemes megemlíteni, az a nar ekşisi, ami egy gránátalmából készült sűrű szósz. Az emberek hajlamosak összekeverni a balzsamecettel, hiszen sokszor az éttermekben is az olívaolaj mellett álldogál. Az alapján könnyen megkülönböztethető, hogy a legrégibb, legérettebb balzsamecet állaga sem ennyire sűrű. Ez a szósz tulajdonképpen egy redukció, a kicsavart gránátalmalevet addig főzik, míg ezt a rendkívül sűrű állagot el nem éri. Fontos azonban, hogy nem lehet igazi nar ekşisihez jutni minden szupermarketben, ott általában csak ehhez hasonló ízű szószt árulnak, rengeteg hozzáadott cukorral és egyéb adalékokkal. Érdemes a kézműves változatokat keresni piacokon és delikátüzletekben. Vagy akár otthon is elkészíthetjük. 400 ml-hez kb. 5 kg gránátalma leve szükséges. A kifacsart levet egy sűrűlyukú szűrőn vagy gézlapon kell átfolyatni, majd egy lábasban 3-4 órán keresztül, a habját mindig eltávolítva addig kell forralni, míg egy nagyon sűrű állagot el nem ér.
Ha mást nem is hozunk haza török utunkról, ez a finomság biztosan hozzájárul ahhoz, hogy egy kis keleti ízvilágot varázsoljunk otthon készített ételeinkbe.
Ha szeretnétek egy fantasztikus gránátalma lekvárt készíteni otthon, ajánlom figyelmetekbe az egyik kedvenc török gasztrobloggerem receptjét!
http://cafefernando.com/pomegranate-jam/
Fotók: Pinterest